SZEGEDI SZÉPMÍVES CÉH
ALAPSZABÁLY
Az Egyesület Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek, továbbá az egyesület közhasznú jogállásának megszerzése, illetve fenntartása érdekében az alábbi, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.
Jelen Alapító Okirat az eredeti alapító okirattal egységes szerkezetben tartalmazza az időközbeni módosításokat.
I.
1. Az egyesület neve: SZEGEDI SZÉPMÍVES CÉH
Székhelye: 6725 Szeged, Szél u. 3. sz.
Alapítás éve: 1990.
Rövidített elnevezése: Céh
2. A Céh működési területe: Szeged város
3. Az Egyesület jogállása: az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet.
4,.Az egyesület honlapja: www.artszeged.hu
5. Felügyelő szerve: Szegedi Törvényszék, Szeged, Széchenyi tér 4.
II.
A SZEGEDI SZÉPMÍVES CÉH CÉLJA
6. Független, önálló szellemi műhely kialakítása, a Szegeden élő képző-, ipar- és fotóművészek, művészeti írók szakmai munkájának elősegítése, a munkafeltételek javítása, érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatok ellátása, rendezvények szervezése; mely feladatok ellátása során díjat és ösztöndíjat is alapíthat.
7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.
Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja céljai megvalósításával:
a) szociális tevékenység: hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő egyének fogadása tanfolyamokon és művésztelepeken, számukra kedvezmények nyújtása (anyagokkal, eszközökkel való támogatás)
b) képességfejlesztés: az életen át való tanulás megvalósításához a szabadiskolában idős korúak tanulását biztosítja, a fiatalabb generáció részére ösztöndíjjal segíti a művészi pályára való felkészülést.
c) kulturális tevékenység: felkérésre előadások, tanfolyamok tartása, kiállítások rendezése.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében alaptevékenységével az alábbi közfeladat teljesítését szolgálja közvetlenül, illetve közvetve hozzájárulva ezzel a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:
A.) Önkormányzati feladat:
a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 121.§ a-b. pont)
B.) Állami feladat:
oktatási feladatok (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) a)-u))
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül más is részesülhessen.
Az Egyesület az alábbi nem közhasznú tevékenységet folytatja céljai megvalósításával:
a) tagok kiállítási anyagainak begyűjtése és raktározása
b) a tagok kiállításainak propaganda termékekkel (meghívó, plakát) való támogatása
c) kiállítási anyagok előkészítése (keretezés, paszpartuzás, csomagolás)
d) tanulmányi utak, kiállítások szervezése
e) tagok tájékoztatása pályázati lehetőségekről,
f) tagi önálló kiállítások szervezése (galériák, kiállítóhelyek)
10. A Céh céljainak elérése érdekében gazdasági tevékenységet folytathat:
a) a tagok műveinek forgalmazása
b) munkaeszközök, művészeti alapanyagok termelése, forgalmazása
c) kiadványok előállítása, forgalmazása
d) szakértőinek bevonásával zsűrizési, bírálati munkát végez.
Az Egyesület ugyan céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban az nem az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az alapcél szerinti tevékenységei megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt közhasznú tevékenységeire fordíthatja.
III.
A CÉH TAGSÁGA
11. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.
12. Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) pártoló tagság,
c) tiszteletbeli tagság.
Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.
13. A Céh rendes tagjai lehetnek:
a.) alanyi jogon a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának szegedi tagjai, továbbá a közgyűlés által elfogadott művészeti tevékenységet (alkotó és szellemi) folytató személyek, akik belépési nyilatkozatban vállalják, hogy részt vesznek az egyesület munkájában.
b.) a Céh-nek nem magyar állampolgár is rendes tagja lehet, ha Szegeden fejti ki művészeti tevékenységét.
c.) a Céh-nek jogi személy is rendes tagja lehet, ha nyilatkozatban vállalja az egyesület anyagi támogatását.
A Céh művészeti területen kifejtett tevékenységéhez politikai pártok segítségét nem kéri és nem veszi igénybe. Önkormányzati és országgyűlési képviselőt nem állít a választásokon, továbbá képviselő-jelölteket sem támogat.
14. A Céh pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület rendszeres és folyamatos erkölcsi és anyagi támogatását.
15. A Céh-nek tiszteletbeli tagja is lehet. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet. Tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra.
16. Az egyesületi tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok felvételéről a közgyűlés dönt. Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet.
IV.
Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei
17. a rendes tag jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési, felszólalási és szavazati jogot gyakorolhat
b) tisztségre választható
c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő kérdésekben, a Céh felügyelő szervénél indítványozhatja a Céh jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését,
d) a Céh elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a Céh munkájában, használhatja a Céh létesítményeit és a közös felszereléseket, igényelheti a Céh szakembereinek segítségét,
e) részesülhet a Céh nyújtotta kedvezményekben
f) kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
18. a rendes tag kötelességei:
a.) az alapszabály betartása, az egyesület határozatainak végrehajtása.
b.) a tagsági díj fizetése, az egyesületi vagyon megóvása.
19. a pártoló tag jogai:
a.) javaslatot, észrevételt tehetaz egyesületet érintő kérdésekben,
b.) részesülhet a Céh nyújtotta kedvezményekben.
20. a pártoló tag kötelezettségei:
a.) az alapszabály betartása,
b.) a Céh erkölcsi és anyagi támogatása,
c.) az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása.
21. a jogi személy jogai:
a.) képviselője útján részt vehet a Céh közgyűlésén és ott javaslatot, észrevételt tehet a Céh működésével kapcsolatban,
b.) külön megállapodás alapján részesülhet a Céh nyújtotta kedvezményekben, használhatja a közös létesítményeket és felszereléseket, igényelheti a Céh szakembereinek segítségét.
22. a jogi személy kötelezettségei:
a.) az alapszabály betartása
b.) a Céh erkölcsi és anyagi támogatása.
23. a tiszteletbeli tag jogai:
a.) tanácskozási joggal részt vehet a Céh közgyűlésén,
b.) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a Céh-et érintő kérdésekben,
c.) részesülhet a Céh nyújtotta kedvezményekben.
24. a tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a.) az alapszabály betartása,
b.) az egyesület erkölcsi támogatása.
V.
A tagsági viszony megszűnése
a) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával.
b) a tag kizárásával,
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
25. Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok kizárási ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
26. Kizárandó az Egyesület tagjai közül
– az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti,
– az a tag, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
27. A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáéról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
28. A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
29. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.
30. A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.
VI.
A Céh szervezete
31. A Céh legfőbb szerve a közgyűlés.
A közgyűlés a rendes tagok összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni a tagok egyharmadának a cél megjelölésével történő írásbeli kívánságára, vagy ha a felügyelő szerv azt írásban indítványozza.
32. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint a felét képviselő szavazatok több mint a felét képviselő szavazásra jogosult jelen van.
33. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, de a titkos szavazás is megengedett az előterjesztő kérésére, ha erről dönt a közgyűlés. A szavazás eredményét összesítő jegyzőkönyv nyilvános közzétételével nyilvánosság számára transzparenssé kell tenni.
34. A közgyűlés összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
35. A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.
36. A közgyűlés főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.
37. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
38. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, igazolható módon – a megküldött meghívó útján – értesülnek. A Közgyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
39. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
40. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az összehívó személy az indítvány beérkeztét követően haladéktalanuldönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.
41. Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.
b) Az ülés lebonyolítása
42. Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (ők egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is).
43. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el a levezető elnöki teendőket.
44. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag is lehet.
45. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
46. Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
47. Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.
48. A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.
49. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.
c) A közgyűlés határozatképessége
50. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.
51. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legalább nyolc napon túli, de legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül (de legalább három ilyen tag jelenlétében) határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a közgyűlés megismételt jellegére és a távollét jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A meghívót ekkor a közgyűlés napja előtt legkésőbb nyolc nappal igazolhatóan meg kell küldeni a tagok részére. A napirend kiegészítésére ekkor nincs lehetőség.
d) A szavazás módja, a határozatok közlése:
52. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
53. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
54. A pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági mellékletek elfogadásához a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozata szükséges. A vonatkozó meghívóban fel kell tüntetni, hogy a közgyűlés a pénzügyi beszámoló elfogadása érdekében ül össze, egyebekben az általános szabályok vonatkoznak a beszámoló elfogadása érdekében összehívott Közgyűlésre.
55. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
56. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
57. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
58. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hoznia.
e) A Közgyűlés hatásköre:
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait, illetve az egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,
b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c) elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
d) az Elnökség javaslata szerint, a főtitkár előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
e) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
f) elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)
k) az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.
59. Az egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.
a) Összetétele:
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, a pénztáros, és további két elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.
b) Működése:
Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.
Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, döntésben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell továbbá – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott emlékeztetők a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.
Az Elnökség döntéseiről az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.
60. Az Elnökség feladata és hatásköre:
a.) az egyesületi tevékenység irányítása,
b.) a közgyűlés előkészítése,
c.) a Céh eredményes működéséhez a gazdasági és a szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a kapcsolatok kiépítése és megtartása,
d.) az alapított díjak és ösztöndíjak odaítélése, a sponzor bevonása a döntésbe,
e.) a fegyelmi jogkör gyakorlása, beleértve az ösztöndíjak értékelését is,
f.) a lemondott, vagy tisztségéről egyéb okból megvált elnökségi tagok és tisztségviselők helyére a Céh tagjai sorából új személyek ajánlása a közgyűlési választásra,
g.) munkáltatói jogkört gyakorol.
61. Az Egyesület tisztségviselői
a) Megbízatási idő
Az egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.
b) Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadók:
3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyanközhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, a felügyelő szerv tagja, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei
A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.
Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása az elnökhelyettessel vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
f) képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.
Az elnökhelyettes feladatai:
a) képviseli az Egyesületet,
b) az elnök konzultánsaként működik,
c) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
d) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
f) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
g) nyilvántartja a tagságot,
h) gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.
A pénztáros feladatai:
a) nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
b) ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére.
c) gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.
A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.
d) Az egyesület első vezető tisztségviselője: néhai Szekeres Mihály Munkácsy-díjas belsőépítész
e) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök: ……………………………………Nagy Károly festő,graf.művész 6721 Szeged, Brüsszeli krt. 12.
Elnökhelyettes: ………………………….……..Bakacsi Lajos festőművész 6723 Szeged, Lomnici u. 35.
Pénztáros:………………………………..…………….. Dékány Ágota iparművész 6728 Szeged, Szellő u. 8.
Elnökségi tag:……………………………. Gálné Nagy Ildikó népi iparművész 6750 Algyő, Csángó u.31.
Elnökségi tag:………………………………………………..Varga Ágnes író 6724 Szeged, Kukovecz N. u. 5.
62. A képviselet rendje
Az egyesületet az elnök, Nagy Károly képviseli. A pénztáros és a további elnökségi tagok csak az elnök, illetve az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.
A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.
VII.
A Céh jogképessége
63. A Céh jogi személy, amelyet a Céh elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség, vagy az elnök más személyre is átruházhatja.
VIII.
A Céh anyagi forrásai és gazdálkodása
64. A Céh bevételei:
a.) tagsági díj
b.) személyek anyagi támogatásai
c.) jogi személyek anyagi támogatásai
d.) egyéb bevétel
65. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.
66. A tagdíj mértéke tagonként évi 3000,- Ft, illetve nyugdíjas tagnak 1500,- Ft egy teljes naptári évre. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással. Évközbeni belépés esetén az időarányosan számított mértékű tagdíjat a belépést követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.
67. A Céh költségvetés alapján gazdálkodik.
68. A Céh tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett
IX.
A Céh szervezeti és működési szabályzata
69. A Céh működését, az elnökség, a tisztségviselők feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket a szervezeti és működési szabályzatban lehet meghatározni.
70. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a Céh alapszabályával.
X.
A Céh megszűnése
71. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
– a tagok kimondják megszűnését; vagy
– az arra jogosult szerv megszünteti.
– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
72. Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.
73. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) nevű szervezetnek kell átadni.
XI.
EGYES KÖZHASZMÚSÁGGAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
74. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
75. Az Egyesület internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület működésének adatait, szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolókat. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
76. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a különjogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
Ezt az alapszabályt a Szegedi Szépmíves Céh 1990. július hó 28. napján tartott alakuló közgyűlése állapította meg, majd az 1999. január 25-én megtartott közgyűlésén az 5/0125/1999 sz. határozatával módosította, amit a 2010. február hó 11. napján, 2014. december 16. napján, majd 2015. április 22. napján tartott közgyűlésen aktuális módosításokkal kiegészített. Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövegezése 2015. május 26. napján hozott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratnak felel meg.
Nagy Károly
Szeged, 2015. május 26.
